Látnivalók

A Sümegi vár

A város fejlődésének egyik legfőbb meghatározója a vár. A sümegi vár az ország egyik legnagyobb, legépebb és legszebb fekvésű középkori váremléke.
A Sümegi vár fejlődését és jelentőségét nagyban befolyásolta, hogy egyházi birtok volt. A mindenkori veszprémi püspökök jelenléte és kötődése, az évszázadok folyamán mindig nyomon követhető volt a vár állapotán.
Írásos adatok hiányában, a részleges várfeltárás adataiból következtetve, a vár építése az 1244-1262 között működő, Zalaudus (Zéland) veszprémi püspök nevéhez köthető.
Tatárjárás után, IV. Béla ösztönzésére kezdték el fokozatosan bővíteni. A környezetéből meredeken kiemelkedő várhegy talapzata egy alsókréta kori mészkőszikla. Tövében fontos kereskedelmi útvonalak találkoznak.
1260 és 1270 között a vár még mindig csupán az öregtoronyból, a mai fellegvárból, az itt található ciszternakútból, és az őket körül ölelő falakból állott.
1342-ben a szomszédos Tátika várát, a hozzá tartozó birtokokkal együtt a püspökségtől a király elvette, s így Sümeg vára a környékbeli birtokok védelmének és irányításának fő központjává vált. Ekkor kerülhetett sor a Fellegvár falainak, valamint az öregtorony felső traktusának kibővítésére. Az első nagyobb szabású bővítést a XV. század folyamán, Gatalóczy Mátyás (1440-1457) püspök idejében végezték.
Gatalóczy halála után a munkálatok támogatója Vetési Albert püspök lett. Ebben az időben fejezték be a Fellegvár előtti „fennsík” falakkal való körül kerítését. Ezeket a várfalakat a későbbi évszázadok folyamán többször átépítették, gyengébb pontjain bástyákkal erősítették meg. Vetési püspök idejében épült még a farkasveremmel védett belső kaputorony, és az innen nyíló kapuőrző darabontok szobája. A XV. század folyamán építették a vár külső kaputornyát és az innen kiinduló pártázatos, lőréses külső várfalat, mely a fellegvár délkeleti sarkáig vezet.
Mátyás király halála után, Miksa német-római császár seregei szállták meg a várat. Kinizsi Pál azonban 1491-ben visszafoglalta és átadta azt ifjabb Vitéz János (1489-1499) veszprémi püspöknek. A század végére már csak kisebb építkezések folynak a várban. Közülük a legjelentősebb a várkápolna kialakítása vagy átalakítása volt. 1526-ban Várady Pál veszprémi püspök, a devecseri Csoron Andrást bízza meg a vár védelmével, aki jelentős összegeket fordít annak építkezéseire. Az ő nevéhez fűződik a hatalmas támpillérekkel ellátott északi fal megerősítése is.
A török terjeszkedés évtizedeiben komoly szerepet kapott Sümeg vára, hiszen második vonalban védte Magyarországot, illetve Nyugat Európát. A város ugyan többször török kézre került, de a magaslatra épült erődítményt nem tudták bevenni.
1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet a püspökség Köves András vezetésével a sümegi vár falai között keresett menedéket, aki sokat tett a vár megerősítéséért. Az ő idejében épül ki az északi fal belső erődítménye, s a hozzá kapcsolódó udvari helységek sora. Főműve a vár északi sarkán álló, ötszög alaprajzú óolasz bástya, melyen, 1554-es évszámmal jelölt feliratos kőtábla őrzi, az egykori munkálatok emlékét. Köves püspök a vár délnyugati oldalán álló palotaszárnyat is átépíttette, díszesebbé tette.
Az építése történetének következő fontos fejezetét képviselik azok a bővítések és átalakítások, melyek Széchenyi György püspök (1648-1658) kezdeményezésére a sümegi várat pompás püspöki székhellyé avatták. Ő kezdeményezte a Kövesi püspök által már bővített palotaszárny, barokk stílusban történő átalakítását. 1656-ban – a vár külső védelmét elősegítendő – bástyákkal megerősített kőfalat építettek az egész város köré.
Széchenyi utódja, Sennyey István püspök (1659-1683) megerősítette a vár külső kapuját, s mellé, a későbbiekben róla elnevezett, bástyát is építtetett.
A következő évszázad első évtizede a vár pusztulásának kezdetét jelentette.    1705-ben Rákóczi seregei hadtáp központként használják a várat. De 1709-ben az osztrák seregek visszafoglalják. Majd 1713-ban, ennek megtorlására és elővigyázatosságból, hadgyakorlat címén az osztrák várőrség előbb alaposan megrongálja, majd felgyújtja, ahogy az ország más várait is.
Ettől kezdve a sümegi vár két és fél évszázadon át, az időjárás viszontagságainak kitéve, elhagyatottan áll.
1989-ben a várat, Sümeg város vezetése, szigorú műemlékvédelmi feltételek mellett, magánkézbe adja és még ebben az évben megkezdődnek a karbantartási munkák. Felújítása azóta is folyamatos, arculata megújuló, egyre inkább hasonlóvá válik régi önmagához.

További információ:

Nyitvatartás

okt.1-ápr.30. naponta:9-16 h

máj.1-jún. 30. szept.1-30. naponta:9-18 h

július-augusztus, naponta:8-20 h

Telefon: (+36) 87/352-737; Fax: 87/ 550-166

Email: programmanager@hotelkapitany.hu

Honlap: http://www.sumegvar.hu

Tarisznyavár

A várból déli irányba lenézve láthatók a várost egykoron védő városfalak- és kapuk maradványai. A Tarisznyavár soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony része. Az egykori városfal a kapubástyától kiindulva 1100 méter hosszan ölelte körbe, védelmezte a belvárost. Ennek egyik maradványa a várhegy tövében álló Tarisznyavár-együttes; amely 1656-58-ban épített városfal, a hozzátartozó lovas- és gyalogkapuból álló lőréses bástya, és a mellé épült vámház romjaiból áll. A városfal ezen szakasza a meredek hegyoldalon folytatódott tovább, majd a hegy tetején a várfalhoz csatlakozott. A Tarisznyavár feltárása 2003-ban kezdődött el, és felújítása azóta is folyamatos.

Püspöki Palota

A püspöki kastély legkorábbi említése 1675-ből származik, s egy ifjabb Sennyei István veszprémi püspök által kiadott oklevélben találjuk. A palota elődjét, egy kisebb kúriát 1656 körül építtette Széchényi György, veszprémi püspöksége idején. A sümegi püspöki palota nagyszabású koncepciója Padányi Bíró Márton nevéhez köthető, akit 1745-ben szenteltek veszprémi püspökké, s nem sokkal ezután el is kezdte sümegi palotája kiépítését. Ez volt a kezdete a város fénykorának is. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, lakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor épült az új templom, melyet az osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch későbarokk stílusú freskói díszítenek. Az akkor még alig ismert festő Padányi hívására jött 1757-ben Magyarországra, hogy aztán – mivel a magyar főurak és főpapok valósággal elhalmozták megbízásaikkal – rövidebb külföldi tartózkodásait leszámítva, mintegy negyven évig tevékenykedjen hazánk területén.
Visszatérve a palotához, a napjaikban is látható barokk épület kialakításakor a Sennyei püspök idején fennállt kúria alapjait is felhasználták. Padányi Bíró Márton püspök első dolga volt, hogy a korábbi udvarházból a kocsmát és az üzletet kiköltöztette. 1748-ban elkezdték a palota átépítését, s 1755-ben elkészült az elegáns, négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia. A püspök az építkezésre és az épület berendezésére mintegy 100. 000 forintot fordított.
A palota építéstörténetével az ötvenes évek végén foglalkozó kutatók szerint a munkák Padányi Biró Márton elképzelései, esetleg írásba foglalt programja szerint folytak. Pontosan nem ismerjük az ezeket megvalósító építész nevét, de felmerülhet Tiethart József veszprémi építőmester neve, akiről tudjuk, hogy több, Bíró Márton által kezdeményezett építkezésen vett részt. Az épület ebédlőjében és kápolnájában a falképek Vogl György, a stukkók Antonio Orsatti 1750-ben készült barokk stílusú alkotásai; a szobák stukkódíszítése és falburkolata szintén barokk stílusú. Padányi további – feltételezett – kivitelezői voltak: Paul Moiser püspöki kőműves, és Paul Wachtlender püspöki asztalos.
Padányi Biró Márton nem sokáig élvezhette palotáját. Halála, vagyis 1762 után a veszprémi püspökség székhelye ismét a királynék városa lett. A sümegi palota építéstörténete azonban nem zárult le. 1770 körül copf stílusban építették át a nyugati homlokzatot, így íves, volutás homlokzati díszítést kapott a parkra néző oldal. Ez időben már Sümegre nyaralni, illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói. A következő átalakítás az 1830-40-es években, klasszicista stílusban történt, ekkor nyerte el ma látható formáját a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a 19. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjait és az északkeleti saroktornyot elbontották. A zsindelyfedés hasonló sorsra jutott, és a belső terekben is történtek átalakítások.
A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött. Az iskola kiköltözése után, a kilencvenes évek közepén a Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI) vált a palota gazdájává, majd 2001 nyarán a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a vagyonkezelői feladatokat. Első lépésként a kastély tetőzete, majd egy sikeres pályázatot követően, a “Múlt, jelen és jövő a 400 éves Püspöki Palotában” elnevezésű projekt keretében az épület külső és udvari homlokzatai újulhattak meg.

Kiállításaink:

Városi Képtár és Nyolcak gyűjtemény
Mindszenty József Emlékkiállítás
Horváth Márton üvegművész kiállítása
Vadászati kiállítás
Szent Márton kápolna és Tours-i Szent Márton életét és kultuszát bemutató tablók

További információk:

Cím: 8330 Sümeg, Szent István tér 8.

Telefon: (+36) 70/4664036
(+36) 20/ 954 1573

Honlap: http://www.puspoki-palota.hu

Email: puspokipalota@gmail.com

NYITVATARTÁS

 keddtől-péntekig: 9-17 h

szombat,vasárnap: 10-18 h

Hétfőn zárva

Nyitva tartási időn kívül előzetes bejelentkezéssel látogatható.

BELÉPŐJEGYEK

felnőtt:  1.300,-Ft

gyermek, diák, nyugdíjas: 750,- Ft.

Püspöki lovarda (Váristálló)

A püspöki palota az egykor kiterjedt egyházi birtokok irányításának a központja is volt. A várhegy keleti lábánál található – országos viszonylatban is nagyméretű – gazdasági épület ennek emlékét őrzi. Építését 1524-ben a püspöki majorság telkén a palotával egy időben Bíró püspök rendelte el. A hatalmas épület két sor kőoszlopon álló boltíves földszintje lóistállóként szolgált, emeletén magtár volt. 1968-69-ben a műemléki szempontoknak megfelelően helyreállították.

A Váristálló a tartalmas szabadidő eltöltés, kikapcsolódás keretében gazdag programajánlattal – lovas kocsis túrák postakocsival, vadászlovaglással, lovasiskolával, lovastáborokkal várja a lovakat- és lovas sportokat kedvelőket.

Telefon: (+36) 87/550-087; Fax: 87/ 550-088

Email: info@capari.hu

Honlap: http://www.capari.hu

Nyitva tartás:

Egész évben hétfőtől-vasárnapig: 10-18 h

A látogatás ingyenes

Kisfaludy Sándor Szülőháza

Sümegen született és halt meg a XIX. sz-i magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor. Az épületet a Sándorffy család építtette a 17. sz. végén. A 18. sz.-ban Kisfaludy Sándor édesapja birtokába került. A költő 1805-ben telepedett le feleségével, Szegedy Rózával ebben a házban. Örökös hiányában a rokonság a házat a veszprémi püspökségnek adta. Ettől kezdve a mindenkori intéző hajlékául szolgált. A Kisfaludy Emlékház ma Városi Múzeum. A földszintes kúriában a költő kéziratai és a család személyes tárgyai mellett a Darnay emlékszoba, helytörténeti-, egyházművészeti gyűjtemény, sümegi népi kerámia kiállítás, képzőművészeti és időszaki kiállítások láthatók.

Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom

A Plébániatemplomot a 18. századig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton püspök 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltón a „rokokó sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom – az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus – egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester és borkereskedő, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

Az Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom keddtől szombatig 9,00-16,45-ig ingyenesen látogatható.
A freskóvilágítást automatába bedobott 2×100 Forintos érmékkel lehet működtetni.
A templomban  megvásárolhatók a templom történetét, a freskók leírását tartalmazó kiadványok, valamint képeslapok.

Ferences Kegytemplom és Kolostor

Széchenyi püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben, és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes a török hódoltság idején a védelmi feladatokhoz igazodott. Belső terében igényes barokk berendezés található. A Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor látható. A templom az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely és zarándokhely.

Evangélikus-református templom

A sümegi protestánsok maroknyi híveinek közös templomának ünnepé­lyes felszentelésére 1937-ben került sor. A 25 méter magas torony csúcsán a csillag, oromzatán a kereszt mutatják, hogy Istennek ez a hajléka két protestáns egyház testvéri szeretetben való összefogásának és áldozatkészségének az eredménye. A reformátusok és az evan­gélikusok összefogásából valósult meg. A népies és magyaros stíluselemeket tükröző épület tervezője, a nagyváradi születésű, akkor Miskolc város főépítésze, Szeghalmy Bálint volt. A templom kivitelezési munkálatait sümegi mesteremberek végezték. Jelenleg egy héten egyszer tartanak istentiszteletet falai között Sümeg református és evangélikus vallású híveinek. E nap kivételével a templom zárva tart.

Sümegi temető

Sümeg festői pontján találjuk a város temetőjét. Az 1816-ban épült temetőkápolna körül késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaikak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.

A sümegi temetőben több szép régi síremlék található, 1991 óta egy kopjafa is áll itt, rajta három évszám: 1848; 1945; 1956. A sümegi temetőben található Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza sírja. Márvány síremlék őrzi Ramasetter Vince és felesége örök álmát. Itt nyugszik Darnay Antal, Felletár Emil, a magyar törvényszéki orvosi kémia megalapítója, Kisfaludy Móric, a szabadságharc honvéd alezredese.

Afrikárium

Az egyedülálló afrikai trófeagyűjtemény egy vadász magánkollekciója.

A keszthelyi Balaton múzeum szakemberei által megálmodott, művészien megfestett dioráma a legmodernebb technikával készült és a háttér hangokkal együtt megteremti a valódi afrikai élőhely illúzióját. A kiállítás több életnagyságú és élethű preparátum formájában mutatja be a fekete kontinens élővilágát. A több, mint 220 trófea között találhatók egészen kis testű antilopok, de elefánt agyarak mellett gyönyörködhetnek a látogatók kitömött oroszlánokban, más macskafélékben, különböző majomfajok példányaiban, vízilovakban ás  orrszarvú preparátumokban is.

NYITVA TARTÁS: keddtől varásnapig  10:00-18:00

A kiállítás megtekinthető: Ramassetter utca 5. (a régi Mozi épülete)

Belépődíj:

  • 6 év alatt ingyenes
  • 6-18 éves korú diák: 500,-Ft/fő (csoportkedvezménnyel: 300.-)
  • Felnőtt: 1.000,-Ft/fő (csoportkedvezménnyel: 750.-)