A SÜMEGI VÁR
“A vár messziről, a körkörös irányból érkezőnek megmutatta magát, megmutatta erejét. Magabiztosan, egyértelműen…..Naponta többször láthatom. Szükségem van rá, hogy lássam. Nemcsak azért, mert szépségével erőt, bátorítást ad, a diákévek eleven emlékével, hanem főképpen azért, mert jelkép. Az emberi teljesítmény, az emberi jelenlét folyamatosságának, történelmi léptékének megjelenítője. Magam, magunk fölé emel. A szó szoros értelmében magasan tartja a mércét.”
Dr.Högyész László:Sümeg évszázadai , 1989. Veszprém
A város fejlődésének egyik legfőbb meghatározója a vár. A sümegi vár az ország egyik legnagyobb, legépebb és legszebb fekvésű középkori váremléke. Fejlődését és jelentőségét nagyban befolyásolta, hogy egyházi birtok volt. A mindenkori veszprémi püspökök jelenléte és kötődése, az évszázadok folyamán mindig nyomon követhető volt a vár állapotán.
Írásos adatok hiányában, a részleges várfeltárás adataiból következtetve, a vár építése az 1244-1262. között működő, Zalaudus (Zéland) veszprémi püspök nevéhez köthető.
A Tatárjárás után IV. Béla ösztönzésére kezdték el fokozatosan bővíteni.
A környezetéből meredeken kiemelkedő várhegy talapzata egy alsókréta kori mészkőszikla. Tövében fontos kereskedelmi útvonalak találkoznak.
1260 és 1270. között a vár még mindig csupán az Öregtoronyból, a mai Fellegvárból, az itt található ciszternakútból, és az őket körülölelő falakból állott.
1342-ben a szomszédos Tátika várát, a hozzá tartozó birtokokkal együtt a püspökségtől a király elvette, s így Sümeg vára a környékbeli birtokok védelmének és irányításának fő központjává vált. Ekkor kerülhetett sor a Fellegvár falainak, valamint az Öregtorony felső traktusának kibővítésére.
Az első nagyobb szabású bővítést a XV. század folyamán, Gatalóczy Mátyás (1440-1457) püspök idejében végezték.
Gatalóczy halála után a munkálatok támogatója Vetési Albert püspök lett. Ebben az időben fejezték be a Fellegvár előtti „fennsík” falakkal való körül kerítését. Ezeket a várfalakat a későbbi évszázadok folyamán többször átépítették, gyengébb pontjain bástyákkal erősítették meg. Vetési püspök idejében épült még a farkasveremmel védett belső kaputorony, és az innen nyíló kapuőrző darabontok szobája. A XV. század folyamán hozták létre a vár külső kaputornyát és az innen kiinduló pártázatos, lőréses külső várfalat, mely a fellegvár délkeleti sarkáig vezet.
Mátyás király halála után, Miksa német-római császár seregei szállták meg a várat. Kinizsi Pál azonban 1491-ben visszafoglalta és átadta azt ifjabb Vitéz János (1489-1499) veszprémi püspöknek. A század végére már csak kisebb építkezések folytak a várban. Közülük a legjelentősebb a várkápolna kialakítása vagy átalakítása volt.
1526-ban Várady Pál veszprémi püspök, a devecseri Csoron Andrást bízza meg a vár védelmével, aki jelentős összegeket fordít annak építkezéseire. Az ő nevéhez fűződik a hatalmas támpillérekkel ellátott északi fal megerősítése is.
A török terjeszkedés évtizedeiben komoly szerepet kapott Sümeg vára, hiszen második vonalban védte Magyarországot, illetve Nyugat Európát. A város ugyan többször török kézre került, de a magaslatra épült erődítményt nem tudták bevenni.
1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, a püspökség Köves András vezetésével – aki sokat tett a vár megerősítéséért – a sümegi vár falai között keresett menedéket. Az ő idejében épült ki az északi fal belső erődítménye, s a hozzá kapcsolódó udvari helységek sora. Főműve a vár északi sarkán álló, ötszög alaprajzú óolasz bástya, melyen, 1554-es évszámmal jelölt feliratos kőtábla őrzi az egykori munkálatok emlékét. Köves püspök a vár délnyugati oldalán álló palotaszárnyat is átépíttette, díszesebbé tette.
Az építése történetének következő fontos fejezetét képviselik azok a bővítések és átalakítások, melyek Széchenyi György püspök (1648-1658) kezdeményezésére a sümegi várat pompás püspöki székhellyé avatták. Ő kezdeményezte a Kövesi püspök által már bővített palotaszárny barokk stílusban történő átalakítását. 1656-ban – a vár külső védelmét elősegítendő – bástyákkal megerősített kőfalat építettek az egész város köré.
Széchenyi utódja, Sennyey István püspök (1659-1683) megerősítette a vár külső kapuját, s mellé, a későbbiekben róla elnevezett, bástyát is építtetett.
A következő évszázad első évtizede a vár pusztulásának kezdetét jelentette. 1705-ben Rákóczi seregei hadtáp központként használták a várat. De 1709-ben az osztrák seregek visszafoglalják. Majd 1713-ban, ennek megtorlására és elővigyázatosságból, hadgyakorlat címén az osztrák várőrség előbb alaposan megrongálja, majd felgyújtja, ahogy az ország más várait is.
Ettől kezdve a sümegi vár két és fél évszázadon át, az időjárás viszontagságainak kitéve, elhagyatottan áll.
1989-ben a várat, Sümeg város vezetése, szigorú műemlékvédelmi feltételek mellett, magánkézbe adta, és még ebben az évben megkezdődtek a karbantartási munkák. Felújítása azóta is folyamatos, arculata megújuló, egyre inkább hasonlóvá válik régi önmagához.
1989-ben a Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére. Az első években megkezdték a romok eltakarítását, valamint az élet -, és balesetveszélyes helyek helyreállítását. A Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a várban a felújítási munkálatok is. A vár tornyai új héjalást kaptak, a termek egyre több és több színvonalas kiállítással gazdagodtak. Köszönhetően a várban megrendezésre kerülő idegenforgalmi programoknak, valamint a folyamatos fejlesztéseknek a Sümegi Vár ma már az egyik legkedveltebb kirándulóhellyé vált a magyarországi turisták körében.
JÖJJÖN EL HOZZÁNK ÉS TEKINTSE MEG A MEGÚJULT, MEGSZÉPÜLT SÜMEGI VÁRAT!
A Sümegi Vár egész évben, minden napos nyitva tartással várja látogatóit, azonban a
TÉLI IDŐSZAKBAN A LÁTOGATÁS IDŐJÁRÁSFÜGGŐ!
CSÚSZÓS, HAVAS IDŐSZAKBAN A VÁR NEM LÁTOGATHATÓ!
| NYITVA TARTÁS 2017 | |
| 2017. január, november, december: | 9.00-16.00-ig |
| 2017. február, március: | 9.00-17.00-ig |
| 2017. április, május, szeptember, október: | 9.00-17.00-ig |
| 2017. június, július, augusztus: | 9.00-19.00-ig |
A várban megváltott belépőjeggyel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető!
BELÉPŐJEGY ÁRAK:
Felnőtt: 1.500,- Ft
Gyermek (6-14 ): 800,- Ft, (6 év alatti gyermeknek ingyenes)
Nyugdíjas / diák (igazolvány felmutatásával): 800,- Ft
További információ a nyitvamtartással,
belépőjegyekkel kapcsolatban:
Tel: 06-87-352-737; 06-30-625-7003
E-mail: programmanager@hotelkapitany.hu
A nyitvatartási idő és az árváltoztatás jogát fenntartjuk!