MINISZTERELNÖKSÉG
2018. július 6-án 11 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a sümegi Püspöki Palota (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) turisztikai funkcióbővítő fejlesztésének alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot, a Sümegi Vár fejlesztéseit, valamint az elmúlt évek magyar kastély- és várfelújításait.
Virág Zsolt művészettörténész (Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram) ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a sümegi Püspöki Palotát érintő fejlesztéseket.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Végh László, Sümeg polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Sajtóközlemény
A nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram
A sümegi Püspöki Palotát érintő turisztikai funkcióbővítő fejlesztése
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.
„A sümegi Püspöki Palota turisztikai funkcióbővítő fejlesztése” című projekt keretében 1.500.000.000 forint Európai Uniós (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) valamint 319.880.007 forint értékű hazai forrásból újul meg.
A program célja, hogy a műemlékhelyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat. Egy-egy vár vagy kastély szinte mindig az adott település egyik jelképe, szimbolikus értékű helyszín, különleges helyet foglal el a köztudatban, ezért fontos a helyi identitás erősítése. A várak, kastélyok a fejlesztési koncepció alapján egyre inkább közösségi térként is szolgálnak majd. Ha a vendégek jól érzik magukat bennük, jelentősen több időt töltenek el és ez növeli azt a bevételt, amelyekből a műemlékek fenntarthatók.
Fontos cél tehát az épületek szellemi újjászületése is: a fizikai mellett a szellemi rehabilitációjuk is megvalósul. A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra „fellegvárai” voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően, újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz.
Olyan közösségi és kulturális terek kerülnek kialakítása, amelyek különböző művészeti ágakat felölelő programokat kínálnak a látogatóknak.
A komplex funkciót betöltő, többféle bevételi forrásra támaszkodó objektumok egy egységes rendszerbe foglalt láncot alkotnak majd nyugat-európai színvonalú turisztikai desztinációként. Az egyes vonzerők hozzájárulnak a kistérség gazdaságának az élénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez, a vidékfejlesztési célokhoz és úgynevezett multiplikatív hatással is rendelkeznek majd: a környező kis- és középvállalkozók rácsatlakozhatnak az Európai Uniós és hazai forrásból turisztikai vonzerővé fejlesztett, korábban romos és kihasználatlan műemléki szolgáltatások struktúrájára.
A program az ország egész területét lefedi. Művészettörténeti szempontból a legszínvonalasabb épületek szerepelnek benne nemzetközi szintre emelve a kastély- és várláncot, mely a magyar épített örökség egyik legfontosabb megjelenítője lesz.
A programban szereplő helyszínek mindegyike egységes arculattal és sztenderd szolgáltatási csomaggal rendelkezik majd, amelynek elemei többek között az ajándékbolt és a kávézó.
Fontos, hogy hiteles, ugyanakkor friss és interaktív kiállítási tartalom fogadja az épületbe látogatókat. Minden helyszín egyedi, a kiállítási tematika ehhez illeszkedő jellemzőkkel rendelkezik, ezáltal az egykori magyar kastély- és várélet minden rétege bemutatásra kerül. Alapvető cél, hogy a kiállításnak olyan grafikai arculata és olyan atmoszférája legyen, amellyel a vendégek azonosulni tudnak. Nagy hangsúlyt fektet a program az előkészítő munkára: a falszövet, a régészeti, a restaurátori, a levéltári, a tervtári, a köz- és a magángyűjteményekben végzett kutatások alapján összeállt adathalmaz kreatív és közérthető feldolgozásával áll össze egy olyan kiállítás, amely vonzza a látogatókat és elidőznek rajta. Az épületek múltját a történetmesélés, az anekdoták mentén ismerhetik meg a látogatók. Az egyes helyszíneken bemutatásra kerülnek az egykori birtokos családok egymást váltó generációi, megelevenednek a történelemkönyvekből ismert nemesi családok tagjai. A kastélyban, várban zajló életmód, a birtokos hétköznapjai és ünnepei, sőt a személyzet feladatai is a kiállítás részét képezik. A koncepció része az interaktív és multimédiás eszközök használata és kiállításokba építése. Így be lehet például mutatni az épületek kinézetét különböző építési korszakokban, virtuális túrát lehet tenni a kiterjesztett valóság alkalmazásával a műemlék falai között különböző történelmi korokban, vagy holoprojektoros vetítéssel láthatóvá válik egy makettben, hogy az épület egyes helyiségei milyen célt szolgáltak, milyen tevékenységet végeztek ott egykor. A kastély vagy vár látogatási útvonalának végigjárására a hagyományos idegenvezetés mellett lehetőség nyílik többnyelvű táblagépes, azaz tabletes vagy visual guide-os eszköz segítségével is.
A változatos, helyi adottságokra támaszkodó, a mindennapokban is használható termékekkel felszerelt ajándékbolt egyre fontosabb részévé válik a látogatóközpontoknak. Itt nyílik lehetőség a helyben termelt, a környékbeli termelőktől származó minősített termékek befogadására és értékesítésére is, így valósítható meg az a gazdasági modell, amely a kastélyok hosszú távú, önfenntartó működését szolgálja.
Külön figyelmet szentel a program a kastélyparkok újszerű hasznosítási lehetőségeinek: érdekes programkínálattal és jó infrastrukturális háttérrel felszerelve a helyszínen tartózkodás ideje többszörösére nyújtható egyfajta „történelmi szabadidőközpontként” működtetve. Ide sorolhatók a népszerű magánrendezvények, esküvői fotózások, csapatépítő tréningek, konferenciák.
A kastély infrastrukturális fejlesztésének elemei:
A már korábban felújított homlokzattal rendelkező sümegi Püspöki Palota közel 1.500 négyzetméternyi belső területe újul meg a meglévő barokk építészeti részletek részleges rekonstrukciójával, az értékes falfestmények konzerválásával, így a palota a vendégek számára bejárhatóvá válik.
A palota vízszigetelési rendszere korszerűsítésre kerül, amelynek része a várhegy felől érkező csapadék és a rétegvizek elleni védelem kialakítása is. Felújításra, bővítésre kerül a palota gyenge- és erősáramú-, valamint IT-hálózata, alkalmazkodva a modern kor követelményeihez és megfelelő hátteret biztosítva a kialakítandó attrakcióknak. A fejlesztés keretében ajándékbolt kerül kialakításra, megújulnak a személyzeti és közönségforgalmi terek, valamint a vizesblokkok, amivel megteremtődnek a minőségi vendégfogadás körülményei.
Az egykori konyha területén külső terasszal is rendelkező kávézó létesül, amelyhez rendezvények alkalmával az épület déli szárnyának közepén elhelyezkedő „sala terrena” különleges freskókkal díszített tere is hozzákapcsolható. A valamikori dézsmapince helyén borászati bemutató helyiség kerül kialakításra, amely akár múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas lesz. A program részét képezi a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna restaurálása, valamint az emeleten található gazdagon díszített könyvtárszoba és környezetének helyreállítása is. Az egykori püspöki termek ugyancsak felújításra kerülnek, lehetővé téve a palota és mindenkori lakóinak történetét és életmódját, hétköznapjait és ünnepeit bemutató kiállítótér kialakítását.
A kastély turisztikai fejlesztésének elemei:
A sümegi Püspöki Palota „Tágra nyílt szemmel” című kiállításának vezérfonala egy 18. századi, 1750-es évekbeli történet, amelynek főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek „kalandja” Sümegen.
Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. Padányi Biró Márton az ellenreformáció korszakának emblematikus alakja, akinek fő műve a sümegi „néma prédikáció”, az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű, amely a rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke.
A kiállításban megjelenített, interaktív eszközökkel bemutatott freskó látványos részletei tanúskodnak a korszak emberének gondolkodásmódjáról, életszemléletéről. A kiállítás tervezői a két főszereplőt a legmélyebb részletekig megszemélyesítik. Tevékenységüket humoros, néhol groteszk módon animációs kisfilmekkel, képregényszerű illusztrációkkal jelenítik meg, máskor pedig a legmodernebb eszközökkel megvalósított beltéri vetítés (videomapping) segítségével tárják az érdeklődők elé.
A palotában ugyancsak megtekinthető lesz Sümeg város „Nyolcak-gyűjteménye” is, a ma létező egyetlen állandó kiállítás az országban, amely a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport tagjainak alkotásait mutatja be.
A palota belső udvarában tervezett, a kiállítás tematikájához illeszkedő rendszeres esti épületvetítési programok különleges látványkapcsolatot létesítenek majd a sümegi várral, egyben a tartózkodási időt is megnyújtják. A Püspöki Palota központi elhelyezkedésének köszönhetően Sümeg város kulturális és közösségi élete megújult, multifunkcionális térrel gazdagodik.
A Püspöki Palota kivitelezését célzó beruházás elindult. A kiviteli és restaurálási szerződést a NÖF Nonprofit Kft. a nyertes konzorciummal aláírta, részükre a Palota, mint munkaterület átadásra került.
Sümeg_sajtokozlemeny_2018_07_06_- PÜSPÖKI PALOTA
A Püspöki Palota újra várja látogatóit!
A Kastélyprogram keretein belül hamarosan megújuló Sümegi Püspöki Palota, június 27-től újra látogatható. Az elnyert pályázat kikötésének megfelelően a Palota visszakerült a Magyar Állam tulajdonába, azon belül a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft gondozásába. Az új fenntartó úgy gondolta, hogy bár a felújítás hamarosan megindul, addig se legyenek az épület gyönyörű kapuszárnyai zárva a turisták előtt. Az épület kiürítése folyamatos, ezért a látogatók csupán két helyszínt látogathatnak, ebben a szezonban; a Sümeg Város tulajdonát képező és Magyarországon egyedül álló Nyolcak gyűjteményt rejtő alsó folyosót és a Szent Márton kápolnát.
A Nyolcak művészcsoport szinte valamennyi tagja – azaz Kernstok Károly, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos és Pór Bertalan is – hosszabb-rövidebb ideig Párizsban, a korabeli kulturális élet központjában élt és alkotott, melynek művészeti légköre döntő befolyást gyakorolt a fiatal festőkre. 1911-es második kiállításuktól nevezték magukat a csoport tagjairól Nyolcaknak. Bár csak három közös kiállításuk valósult meg 1909 és 1912 között, a Cézanne, a francia fauve-ok, köztük Matisse hatása alatt alkotó, fiatal festők jelentős szerepet játszottak magyar festészet 20. századi történetében. Azt a szerepet töltötték be, mint az irodalomban a Nyugat folyóirat írói, vagy a zenében Bartók Béla és Kodály Zoltán.
A Püspöki Palota kápolnáját Szent Mártonnak, Biró püspök névadó szentjének szentelték. A folyosón található tablók és képek Szent Márton életéről, és kultuszáról mesélnek. A kápolna falait márvány hatását keltő festéssel díszített pilaszterek és olajképek díszítik. Utóbbiak Szent Márton életéből vett jeleneteket elevenítenek fel. A kápolna mennyezetét Antonio Orsatti által készített stukkókkal körülvett barokk falfreskó díszíti. A falképek a szent földi életéről meséltek. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. Vogl Gergely óbudai festőmester alkotása.
Az idei látogatás remélhetőleg felkelti az érdeklődést az épület iránt és a vendégek visszatérnek a felújítás végeztével, hogy a jelenleg még elzárt részeket is felfedezhessék.
A Palota nyitva tartása:
Kedd-szombatig 9:00 – 17:00
Belépőjegyek:
Támogatói jegy (egységes): 400,- Ft
Családi jegy: 600,- Ft
A PALOTA ÉVSZÁZADAI
Sümeg számos történelmi emléke közül méltán leghíresebb a festői Várhegyen magasodó vár, ám felbecsülhetetlen építészeti és festészeti értékeivel a Püspöki Palota is jelentős mementója a város Padányi Biró Márton veszprémi püspök nevével fémjelzett virágkorának.
A palota
– helyesebben: kastély – elődje egy jóval szerényebb kialakítású püspöki kúria volt, melynek legkorábbi említése ifj. Sennyei István veszprémi püspök (1627-1683) egyik, 1675-ben kelt levelében található. E – a mai épület nyugati, park felőli szárnyára kiterjedő, egytraktusos, emeletes, alápincézett – kúria valószínűleg már Sennyei elődje, Széchenyi György püspök (1605-1695) idejében is állhatott. Később kibővítették, U-alakúra alakították.
A ma látható épület nagyszabású koncepciója Padányi Bíró Márton (1696-1762) nevéhez köthető, aki nem sokkal veszprémi püspökké szentelése (1745) után, 1748 körül kezdte meg sümegi rezidenciája kiépíttetését.
Bíró püspök első dolga volt, hogy az udvarházban működő kocsmát és az üzletet kiköltöztette. 1748-ban kezdték el az átépítést, s 1753-ra már lakhatóvá vált, 1755-re pedig teljesen elkészült az elegáns, négy tornyos, zárt udvaros rezidencia. A püspök az építkezésre és a berendezésekre – végrendelete szerint – mintegy 100. 000 forintot fordított.
Építőmestere talán a veszprémi Tiethart József volt, akiről tudjuk, hogy több, Bíró által kezdeményezett építkezésen is részt vett. A rezidencia egyes termeinek – köztük az ebédlő elpusztult, Veszprém megyei várakat ábrázoló, illetve a kápolna ma is látható – falképeit Vogl Gergely festette. A rokokó stílusú stukkódíszek Antonio Orsatti alkotásai. Az egyes szobákban megőrződött 18. századi, intarziás padló- és falburkolatok árulkodnak Biró püspök igényességről, és a korabeli mesterek tudásáról. A püspök további – feltételezett – kivitelezői voltak: Paul Moiser püspöki kőműves, és Jozef Wachtländer püspöki asztalos.
Márton püspök nem sokáig élvezhette rezidenciája pompáját és nyugalmát. 1762-ben meghalt, s a veszprémi Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el. Ezután a veszprémi püspökség székhelye ismét „a királynék városa”, Veszprém lett. A sümegi palota építéstörténete azonban korántsem zárult le. 1770 körül copf stílusban építették át a nyugati, parkra néző homlokzatot. Ez időben Sümegre már inkább nyaralni, vadászni jártak az egyházmegye elöljárói. A következő átalakítás az 1830-40-es években történt: ekkor nyerte el ma látható formáját a nyugati homlokzat középső szakasza. A 19. század első felében cserélték le a barokk kályhákat fehér, illetve zöld mázas klasszicista kályhákra, s az emeleti falképeket is átfestették. A palota a 19. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjait és az északkeleti saroktornyot elbontották. Hasonló sorsra jutott az eredeti fazsindely tetőzet is.
A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött. A megváltozott funkció következtében jelentős változtatások történtek a belsőkben (termek felosztása, vizesblokkok kialakítása). Az iskola kiköltözése után, a kilencvenes évek közepén a Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI) vált a palota gazdájává, majd 2001 nyarán a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a vagyonkezelői feladatokat, s ezzel új korszak vette kezdetét a palota építéstörténetében.
A Püspöki Palota nagyszabású felújítási munkálatai miatt jelenleg nem látogathatók a kiállítóterek. Megértésüket köszönjük.
Sümeg virágkora Padányi Bíró Márton püspökségéhez kötődik. Ő építtette a várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki palotát egy akkor már több mint 200 éves borospince fölé. A püspöki palotaként, majd nyaralóként szolgáló, négyszög alaprajzú, zártudvaros épület a lejtős terephez igazodva emeletes, sarkain zárterkéllyel, a hegy felől toronnyal. Az épület legszebb része a kapuzat, melyet egy-egy Atlasz-szobor fog közre. Felette a püspöki címer látható. A földszinti kápolna berendezése eredeti, falain Vogl Gergely stukkóval körülvett mennyezetfreskója és olajfestményei láthatók. A kápolnát, a könyvtárat és a többi termet Antonio Orsatti stukkói díszítik. A palota egykori berendezése, Padányi képgyűjteménye elveszett, illetve szétszóródott, de több helyiségben ma is láthatóak az eredeti fal- és mennyezetfreskók maradványai, ezen kívül mennyezeti stukkók, és eredeti fa padlóburkolat várja, hogy szakszerűen helyreállítva bemutatásra kerülhessen.
A palota termeiben állandó, és időszaki képzőművészeti kiállítások kaptak helyet (“Nyolcak” – Horváth Béla gyűjteménye, Sümegi Képtár, Kajári Gyula grafikái, Horváth Márton üvegművész állandó kiállítása, Mindszenty József Emlékkiállítás), valamint megtekinthető a Szent Mártonnak szentelt püspöki magánkápolna.
