Mélységes mély a sümegi múltnak kútja.
Ne mondjuk inkább feneketlennek?
Tisztelt Ünneplők!
Azt terveztem, hogy ma az ünnepi alkalom ellenére nem tartunk történelemórát. Nem a múltról beszélünk elsősorban hanem a jövőről. És így is lesz. De a valóság gyakran felülírja a terveket.
Szombaton mutatták be a közszolgálati filmcsatornán a Szabadonczok című filmet. A cselekmény időpontja 1849 decembere, a magyar történelem egyik legsötétebb órája. Két főszereplője van. Az egyik Czuczor Gergely, a várfogság elől bujkáló kiváló nyelvész, költő, nótaszerző, az első magyar értelmező szótár megalkotója.
Mellesleg Riadó című verse volt 1848-49 leghatásosabb lázító költeménye.
„A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég
Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,
S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszúért!
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.”
A másik Vörösmarty Mihály, a Szózat költője, aki a független Magyarországon aktív politikus volt. Részt vett az összes olyan döntésben, ami az akkori hatalom szemében főbenjáró bűnnek számított.
A film cselekménye szerint Vörösmarty a Sümeg környéki erdőben összeesik a fáradtságtól. Egy fiatal nő megtalálja és elviszi őt a püspöki palotába, ahol a befalazott kápolnában a püspök, aki reformpárti hazafiként Czuczort bújtatja. Kettejük viszonyáról, a barátságról, a hitről szól a film. Ennyit a történetről, amelyet itt Sümegen forgattak abban a nagy hóban. Mindenki nézze meg!
Ami mind ebből most érdekes számunkra az az hogy bár a mi városunk múltja nagyon gazdag, mégis mítoszokra van szükségünk.
Olyan történetekre és képekre, amelyek segítségével mások is átélhetik, amit mi állandóan érzünk: a sümegi múlt varázsát.
Most már Czuczor és Vörösmarty története is része a sümegi múltnak és mítosznak. Bármennyire is keveredjenek benne a tények az alkotói képzelettel.
Kedves Barátaim!
Március 15-e van. Illendő tehát, hogy megemlékezzünk a szabadságharc sümegi hőseiről. Tegyük ezt most az ifjabb Kisfaludy, Károly barátja: Czuczor Gergely, 1849-es versével. A bukás után őt kis híján halálra ítélték, végül hatévi, vasban töltendő börtönt kapott Kufsteinben. Ott is folytatta „A magyar nyelv szótárának” készítését.
A nagy szótárt azonban nem tudta befejezni, az tudós munkatársára, Fogarasi Jánosra maradt. A “Czuczor-Fogarasi” sokáig nélkülözhetetlen kézikönyve volt mindenkinek, akinek csak köze van a magyar nyelvhez.
A fogságban írott versének az a címe:
Ítélőszék előtt
Így hangzik:
Hogy hazámat ne szeressem,
A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!
Hogy hazámat megtagadjam,
Megvetés jelét hogy adjam:
Azt se követelheti!
Főbe lőhet, nyakaztathat,
Bitófára fölakaszthat,
Most erősebb, tegye meg!
De az érzelem honában,
Keblem titkos templomában:
Én urat nem ismerek!
Csak elismeréssel lehet adózni ennek a nagy nemzedéknek a hősiessége és állhatatossága láttán. Szintén 1849-ben született Vörösmarty verse az Emlékkönyvbe.
Ezzel a kérdéssel kezdődik :
„Mi a világ nekem, ha nincs hazám?”
Sokunk számára a haza, akkor is, most is ezt a várost, Sümeget jelenti és jelentette.
Ezt a várost, ahol élünk, és amelynek fejlesztésére, boldogulására ígéretet és fogadalmat tettünk. Nos, közeleg ismét egy döntő pillanat. Lassan szivárognak a hírek a pályázati döntésekről.
És ma, március 15-én annyit mondhatok: úgy tűnik fejlesztési terveink döntő része támogatást kap! Ez annyit jelent, hogy sok milliárd forint fejlesztési pénz fog Sümegre érkezni! Lehetőség lesz arra, hogy több évtizedet lépjünk előre. Megkapjuk az esélyt.
Hölgyeim és Uraim!
Soha ne felejtsék el, hogy nem ajándék az, amit kapunk az uniótól és a magyar költségvetéstől, hanem segítség a területi különbségek kiegyenlítésére. Mivel Sümeg és a kistérség az elmúlt években kevesebb uniós forráshoz jutott, méltányos, hogy most más hátrányos helyzetű kistérségekhez hasonlóan pluszpontokat kapjon a pályázatok értékelése során. Sokan fogják támadni ezért Sümeget a következő időszakban. Van néhány tippem is, hogy elsősorban kik lesznek azok. Ezért most nagyon egységesnek kell lennünk. Nem szabad bedőlni a megosztási kísérleteknek! És akkor fejlesztési terveink 70-80%-át megvalósíthatjuk, szinte egy nagy lépésben 2020-ig.
A feladat nem kicsi.
De nyugodjunk meg, munka lesz bőven. Mindenki meg fogja találni a helyét. Én például még senkit sem utasítottam vissza, aki munkára jelentkezett. Ezután sem fogok.
Kedves Barátaim!
Jogos igénye minden polgárnak, hogy szembesítse a választott vezetők tetteit az ígéretekkel.
2014-ben azt ígértük, hogy ipari parkot létesítünk Sümegen. Ez megtörtént. Van már ipari parkunk. Mi is a sümegi ipari park fejlesztés lényege? Az önkormányzat telkeket vásárol, ezeket közművesíti. Utakat épít hozzájuk, ipari tevékenységre alkalmassá teszi őket. Majd úgynevezett inkubátorházat alakít ki az induló vállalkozások számára. Nagy reményekkel nézünk e fejlesztés elé.
Azt ígértük, hogy visszaszerezzük a városnak Mogyorósdombot. Ezt is elértük. Már pályázhattunk a geoparkra és a tanösvényre, továbbá a kilátóra a Fehér köveknél. Nagy újdonságot jelenthet majd a sümegiek mindennapjaiban a Zöld város szabadidő parkkal, csónakázó tóval. Egy egész új városrésszel gyarapodik a város.
Arról se feledkezzünk el, hogy Sümeg már része a nemzeti kastélyprogramnak és a várprogramnak. Jó esély van arra, hogy a Püspöki palotát beillesszük Sümeg gazdasági és kulturális életébe.
Ezen kívül az országos tanuszoda program keretében már épül a sümegi uszoda. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy sportcsarnokunk is legyen. Sorolhatnám még tovább, de talán ennyi is elegendő annak bemutatására milyen robbanásszerű változások előtt állunk.
Sümegnek továbbá alapvető kérdésekkel kell szembe néznie: maradnak-e a fiatalok? Jönnek-e a befektetők? Helyben költik-e el a jövedelmet a lakosok? Növekszik-e a turisták száma?
De talán még ezeknél is fontosabb, hogy szeressenek a sümegi polgárok itt élni! Legyenek elégedettek a város szolgáltatásaival, lehetőségeivel!
Sokszor elmondtam már, hogy nem szabad kihagyni a lehetőségeket, nem szabad félni a változástól. Nem mindig teszem hozzá, pedig lehet, hogy kellene: az egész az emberekért van, nem öncél, minden fejlesztés a sümegi emberekért történik!
Azért, hogy a gondjaikat orvosolni tudjuk.
Örömmel jelenthetem be: az önkormányzati ciklus végére gyakorlatilag megszüntetjük a munkanélküliséget. Ehhez az kell, hogy a város gazdasága nagyobb mértékben fellendüljön, új befektetőket tudjunk idevonzani. Feladatomnak tartom, hogy minél több sümegi tehetséget tudjunk megtartani. Ezt a célt szolgálja a városban hamarosan induló felsőfokú képzés éppúgy, mint a szakképzés vagy törekvéseink új munkahelyek teremtésére.
Hölgyeim és Uraim!
Arany János emlékév van. Idézzük emlékezetünkbe – mintegy útmutatásul – a talán legnagyobb magyar költő szavait:
Ezt írta Domokos napra:
„És tudod: az erő micsoda? – Akarat,
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.
Áldjad Istent, hanem óvakodj’, amivel
Ő álda meg, saját érdemül róni fel.
Nemes önbizalom, de ne az önhittség,
Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.
Szeressed hazádat… Oh, a honszerelem
Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen.
Ne is tőle kívánd, amit ő nem adhat:
Magadban keressed az édes jutalmat.
Vess számot erőddel s legjavát, amelyet,
Leghasznosbnak itélsz, hazádnak szenteljed.
Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása:
Bárhol állj, csak tőled előmentét lássa.”
Kívánom Önöknek, mindannyiunknak, hogy így legyen!
Végh László polgármester
Elhangzott 2017. március 15-én a Kisfaludy téren, a városi ünnepségen.