Tisztelt Látogató!
Szeretettel köszöntöm Sümeg város honlapján, remélem, hamarosan személyesen is itt üdvözölhetjük!
Sümeg a Bakonyalján, a Keszthelyi-hegység lábánál, a Balaton-felvidék és a Kisalföld találkozási pontján épült. Földrajzi fekvése egyedülálló: öt útvonal fut itt össze, ezért Sümeghez minden közel van. Egy lépés ide a Balaton éppúgy, mint a Zalai Dombvidék, percek alatt elérhető Keszthely, Hévíz, a Somló-hegy vagy a Magas-Bakony.
Önkormányzatunk törekvése az, hogy Sümeg idegenforgalmi és kulturális központtá váljon, az emberek és az értékek találkozási pontja is legyen.
Ehhez minden együtt van, hiszen a mi városunk egészen különleges hely. Ezt nemcsak a település – hivatalból is – lokálpatrióta polgármestere mondja. Így vélekedtek a magyar irodalom klasszikusai Eötvös Károlytól, Szabó Dezsőn át egészen Hamvas Béláig.
Nevezték már Sümeget a Balaton kapujának, barokk ékszerdoboznak a Dunántúl gyöngyszemének, és ez mind igaz is. Talán a legszemléletesebben mégis Jókai Mór ragadta meg a város hangulatát:
„Estére Sümeget érjük el; a legregényesebb fekvésű kis városkát, mely fölött, csaknem a közepében emelkedik ki a regedús sümegi várrom, még mindig erős falaival… Ezen város lakói olyan közel laknak őseik szellemeihez; házaik ablakaiból megláthatják holdvilágos éjszakában a reszketeg árnyakat, mik úgy hasonlítanak páncélos lovagok, pártás hajadonok alakjaihoz.”
Ami évszázadok óta változatlan, hogy Sümeg rendelkezik egy egyedülálló „természet adta különlegességgel”, a szabályos kúp alakú hegy tetején trónoló várral a centrumban. A település szinte minden pontjáról festői panoráma nyílik a középkori erődítményre. 270 méter magasságban emelkedik a város fölé. Látványos rendezvények, várjátékok színhelye. Nem csoda, hogy a török soha nem tudta bevenni, az ezzel kapcsolatos nehézségekkel bárki szembesülhet, ha megpróbálja megmászni a várhegyet.
Sümeg figyelemre méltó gasztronómiai értékekkel bír, arra buzdítok mindenkit, bátran rendeljen a város éttermeiben „sümegi” előnevű fogást – nem fogja megbánni. A borkultúra is visszanyeri lassan régi rangját, köszönhetően a városban megtelepedett borászoknak.
A vár mellett országos szinten is kiemelkedő turisztikai attrakciót alkot a Püspöki Palota, ferences templom és kolostor, a Maulbertsch freskóival díszített plébániatemplom együttese a 14 kisnemesi kúriával és további polgárházakkal.
Kiemelkedő a természeti örökség a Mogyorós-domb, valamint a Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Terület.
A város kultúrájában nagy szerepet játszik a vallási élet. A Fájdalmas Anya ünnepéhez kapcsolódva minden ősszel megrendezik a ferences kegyhely főbúcsúját, ilyenkor sok zarándok érkezik hozzánk határon túlról is.
Sümeghez számos történelmi és irodalmi híresség sorsa kötődik. Elsőként Padányi Bíró Márton veszprémi püspöké, aki országos hírű rezidenciát épített itt a 18. században és egyházmegyéjét Sümegről, a mára felújított püspöki palotából kormányozta.
Sümeg a Kisfaludyak ősi fészke. Kisfaludy Sándor, a költő, feleségével Szegedy Rózával 1805-ben költözött ide, és haláláig itt élt. Batsányitól az ifjú Petőfiig megfordult nála a magyar irodalom színe-java.
Meg kell emlékeznünk Ramassetter Vincéről az egyik legsikeresebb 19. századi magyar vállalkozóról, aki polgármesterként igazi aranykort teremtett Sümegen. Intézményeket alapított, később vagyonát a városra hagyta. Sümeg szülötte Entz Ferenc, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója, és Darnay Kálmán, múzeumalapító régész is.
A maiak közül mindenképpen essék szó arról, hogy sümegi születésű – és büszkén vállalja identitását – Zoób Kati, a magyar divat nagyasszonya; András Ferenc, az egyik legeredetibb magyar filmrendező; Miller Lajos operaénekes Kossuth-díjas operaénekes, bariton, a nemzet művésze is. Valamennyiükre büszkék vagyunk!
Remélem, hogy ezzel a szubjektív és vázlatos ismertetéssel sikerült felkeltenem érdeklődést városunk iránt. TALÁLKOZZUNK SÜMEGEN!
Végh László
polgármester